Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott a Magyar Hírlapnak azt mondta, jelenleg is dolgoznak az esetleges vészhelyzet elhárításához szükséges forgatókönyvön.

Azt, hogy január 1-jétől a katasztrófavédelem a kormányhivatalok feladata lett, Pesti Imre ésszerű lépésnek tartja, mert „az önkormányzati vezetőket kevéssé lehetett volna rávenni, hogy megfelelő aktivitással képviseljék a kormány érdekeit”.Pesti Imre szerint nyilvánvaló, hogy a későbbiekben esetleg hirtelen fellépő és jelentősebb orvoshiány esetében elsődlegesen az akut betegeket kell ellátni. Fontosnak tartja az ellátások „szortírozását”, azaz a halaszthatatlan esetek – baleseti és intenzív ellátás, szülészet – leválasztását a többiről, prioritásuk biztosítását. Ebben – mint mondta – néhány kórházat kell kijelölni, a „flottának” pedig véleménye szerint a sürgősségi központok lehetnek majd a „zászlóshajói”. Emellett biztosítani kell azoknak a krónikus betegeknek a gyógyítását is, akik hosszabb ideje folyamatos kezelést kapnak, ilyenek például a daganatos betegséggel küzdő pácien¬sek. A többi eset ellátása szerinte a kialakuló helyzet függvénye.

Arról a máig nem tisztázott és az orvosszakszervezet által is több alkalommal feszegetett kérdésről, hogy a kormányhatározat lényegében miért „mosta össze” a fogalmilag nem azonos katasztrófa-egészségügyi ellátást, illetve az egészségügyi válsághelyzetet, Pesti Imre azt mondta, tulajdonképpen mindkettő a szükségről szól, márpedig ennek szellemében kell mindent megtenni a betegek érdekében. A kormánymegbízott kiemelte azt is, szükséghelyzetben semmiképp nem csorbulhat a mentés, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a szolgálat munkáját akár a védelmi bizottság felügyelje majd, ha arra kerülne sor.

OrientPress Hírügynökség