A munkáltatók a meghatározott elemekre a maximált összeghatárig 31 százalékos adóteher mellett biztosíthatnak forrásokat munkavállalóik számára – összegzi az RSM DTM szakértője.

A 2012-es cafeteria szabályozásban bekövetkezett változások egyik fő eleme, hogy a jövő évtől már 10 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a juttatás adóalapként meghatározott összege után, a szuperbruttó (a jövedelem 1,19-szerese) után fizetendő 16 százalékos személyi jövedelemadón felül. Ezzel az adóteher összességében 30,94 százalékra nő, az összesen legfeljebb évi ötszázezer forintos határig. Az ezen felüli értékű, vagy a cafeteria körbe nem tartozó meghatározott elemek esetén a 16 százalékos személyi jövedelemadón felül még 27 százalékos ekhot kell megfizetniük a foglalkoztatóknak, így a kifizetésekre 51 százalékos költségteher rakódik. Az egyik körbe sem tartozó kifizetések pedig 96, vagy 110 százalékos további költséggel járhatnak. „Egyes változások, például a SZÉP kártya felhasználhatóságának kibővítése, csökkentik a munkáltatói adminisztrációs és járulékos költségterheket, miközben a költségvetési szempontokat is figyelembe veszik. Ugyanakkor a későbbi jogalkotás során a juttatásokon keresztül elérhető másodlagos hatásokat is figyelembe kellene venni, pl. egyes munkaintenzív ágazatok, az egészségmegőrzés támogatását, vagy a nyugdíj-előtakarékosság egyértelműbb preferálását”emeli ki Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere.

Az ötszázezer forintos értékhatárra rúgó cafeteria körbe tartozik továbbra is a munkahelyi étkeztetés, Erzsébet utalvány, a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás a minimálbér erejéig, a helyi utazásra jogosító bérlet, az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig. Ide sorolandó még az önkéntes kölcsönös pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás, nyugdíjpénztárnál a minimálbér 50 százaléka, egészségpénztárnál a minimálbér 30 százaléka, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél a minimálbér 50 százaléka erejéig, valamint az iskolarendszerű képzés költségéhez való munkáltatói hozzájárulás.

A cafeteriához kapcsolódó Széchenyi Pihenő Kártyán keresztül háromféle juttatás nyújtható; szálláshely-szolgáltatás (maximum 225 ezer forint), vendéglátóhelyi étkezés (maximum 150 ezer forint) és szabadidős, rekreációs szolgáltatás (maximum 75 ezer forint). A cafeteria keretein belül összességében – a munkahelyi étkeztetés biztosítása esetén – havi harmincezer forint fordítható étkezésre. 2012-től megszűnik ugyanakkor az internet szolgáltatás támogatása.

E juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 51 százalékos pluszköltség terheli. Ilyen juttatásnak minősül 2012-től a több munkavállalónak azonos feltételekkel ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, a reprezentáció és az üzleti ajándék. Az adómentesnek nem tekinthető, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá.

Az adóévben nyújtott béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot (illetve annak a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét) meghaladó része is ide sorolandó, amelyet így már 51 százalékos költség terhel.