A helytörténész közösségi oldalán azt írta, hogy az egyesület évek óta szorgalmazta a helyi önkormányzat tulajdonában lévő átkelő állagmegóvási munkálatait, de mindhiába. "Mindez a hivatal bűne, de azoké is, akik az utóbbi 20 évben tudatosan deszkákat vágtak le, tartóoszlopokat fűrészeltek el" - írta Czirják Károly.

Sebastian Buzila polgármester is részben a hidat rendszeresen rongálók számlájára írta annak összeomlását. Közösségi oldalán emlékeztetett, hogy az átkelő közelében térfigyelő kamerákat szereltek fel, de a törvényt és a város épített örökségét nem tisztelők azokat is tönkretették.
Bejegyzésében emlékeztetett: leromlott állapota miatt a hídon egy ideje nem lehetett átkelni, és úgy értékelte, összeomlása szomorú eseményként marad meg a közösség emlékezetében. Hangsúlyozta: az Urmánczy-hídnak szimbolikus jelentősége volt a maroshévíziek számára, ezért az eredeti kinézete alapján újjá kell építeni, amit a város vezetése prioritásnak tekint.

"A híd újjáépítése vállalt kötelesség, és a város történelme iránti felelősséggel és tisztelettel lesz kezelve"
- írta a polgármester.

A Maros folyón átívelő fedeles hidat 1869-ben építtette a székelyföldi kisvárosban kastéllyal is rendelkező Urmánczy család, hogy meg tudja közelíteni a folyó túloldalán található birtokait. Különlegességét függő szerkezete, tetőszerkezete és zárt oldalai adták, azt a célt is szolgálta, hogy viharos időben menedéket nyújtson a földeken dolgozóknak.

A Maroshévíz Infó portál néhány napja hívta fel a figyelmet a fedeles híd leromlott állapotára. Mint írták, az építmény 1990-ig példásan rendben volt tartva, de később küzdeni kellett a megmentéséért. 2018-ban aláírásgyűjtés is zajlott a célból, aminek eredményeként 2020-ban tatarozták az építményt.

De rá egy évre tovább folytatódott a rongálása, ismeretlen tettesek láncfűrésszel akarták elvágni a tartógerendákat. Idén februárban a híd bal oldala 40 centimétert megdőlt, ezután - mint írták - ismeretlenek elkezdték lelopkodni róla az oldalain lévő deszkákat.
Erdélyben több fedeles híd is volt - a XIX. században divatban volt az építésük -, de napjainkra kevés ilyen építmény maradt. A térségben a gyergyószéki Gyergyószárhegyen és a Beszterce-Naszód megyei Hordón (George Cosbuc) található hasonló, utóbbit küzdelmek árán fel is újítottak.