A lelet különlegességét az egy egyedtől származó nagyszámú csont jelenti; szintén ritka, hogy eredeti helyén, nem pedig szélfútta löszös üledékben vagy folyóvízhordalékban lelnek őslénymaradványokat – közölte Gasparik Mihály, aki egyben a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa. Ugyancsak érdekesség, hogy a csontokat ősemberek rakták egy halomba, vagyis vagy elejtették a fiatal állatot, vagy a tetemet fogyasztották el; az emberi kéz jelenlétét pattintott kőeszközszilánkok is bizonyítják – fűzte hozzá.

Mint elmondta: a lelet minimum 16-18 ezer és maximum 60 ezer éves. Közelebbit azért nem tudnak mondani, mert nem került elő az állat koponya-, illetve állkapocscsontja, és a fogak vizsgálata szükséges lenne a kormeghatározáshoz.

Magyarország területéről 14-15 ezer éve tűntek el a mamutok; a kontinensen 8-9 ezer éve pusztultak ki, az utolsó elzárt populációk pedig 3700 éve tűntek el a Földről. Kihalásukat a jégkorszak végével felmelegedő klíma hatására összezsugorodó élőhely okozta – magyarázta a régész. A leleteket most konzerválják és tudományosan feldolgozzák, majd tudományos fórumokon bemutatják – mondta Gasparik Mihály.

Magyarországon egyébként három mamutcsontváz tekinthető meg: egy kifejlett példány Gyöngyösön, egy felnőtt és egy borjú pedig Zircen. Ugyanakkor a Magyar Természettudományi Múzeumban is látható volt egy csontváz a Jégkorszak című kiállítás keretében.

MTI / mno