A fenntarthatóság egy igen tág fogalom, melynek jegyében létre lehet hozni olyan lakótelepeket is, ahol sikeresen felvehető a harc az elszegényedés ellen, megvalósítható a társadalmi kohézió, és mindeközben élhetőbb, zöldebb környezetet hozunk létre. Az URBACT Program keretében az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával megvalósuló RE-Block projekt bemutatkozó sajtótájékoztatóját 2013. április 12-én, Budapesten, a Zara Hotel Continentalban tartották.

A lakótelep nem csak az Európai Unió egykori szocialista országaira jellemző építészeti és társadalmi megoldás volt. A városi környezetben a lakhatás ilyen módon történő módja Spanyolországtól Németországon át egészen Svédországig gyakorta alkalmazott forma volt korábban és talán még ma is az. A „sok embert viszonylag kis területen elhelyezni” metódus azonban számos problémát hordozott magában, olyanokat, amelyek megoldása napjainkban egyre égetőbb. A RE-BLOCK projekt keretein belül egyik megvalósítandó legfőbb cél éppen az előbbiekre szeretne választ adni, és olyan fenntartható lakótelepeket létrehozni, ahol sikeresen lehet felvenni a harcot az elszegényedés ellen, meg lehet valósítani a társadalmi kohéziót, és mindezt úgy, hogy élhetőbb, zöldebb környezetet hozunk létre. Az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával megvalósuló projektben tíz város/városrész vesz részt, amelyben a XVIII. kerületi önkormányzat ezúttal is a vezető partner.

A teljes uniós támogatás 699.790 euró, ebből a XVIII. kerületi önkormányzat: 160.340 euró összegből gazdálkodik.

Az önkormányzat feladata

A városi környezet életminőségének javítása egész Európán belül kiemelt feladata a városvezetésnek. A kerületben ciklusokon átívelő probléma volt a lakótelepek, különösen a Havanna lakótelep felzárkóztatása. A RE-Block projekt keretében végre körvonalazódhat az a megoldás, mellyel jövőképet lehet adni az ilyen városrészeknek és az itt élő embereknek - nyilatkozta Ughy Attila, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának polgármestere. A cél az, hogy olyan, a gyakorlatban is megvalósítható innovatív és a közösség részvételére épülő megoldásokat dolgozzanak ki, amelyekben az állam és a magánszféra együtt tud résztvenni.

A lakótelepi és szociális – sokszor ez a két fogalom együtt jár - lakásokra Európa szerte jellemző, hogy elhasználódott kül- és belterekkel és elavult berendezésekkel rendelkeznek (víz, fűtés és légkondicionálás). Az új tagállamokra mindez még inkább jellemző, a szakértői becslések szerint itt a népesség 40 (!) százaléka olyan lakótelepi lakásokban él, amelyek még a rendszerváltás előtti időszakban épültek. Ezeket az ingatlanokat ráadásul többnyire alacsony jövedelmű családok lakják, akiknek a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság okán nincs is lehetőségük elhagyni ezt a környezetet. A helyi önkormányzatok és várostervezés számára ezért mostanra elsőrendű feladattá vált, hogy „túlélési” és hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki a felmerülő szociális és infrastrukturális problémák kezelésére.

Havanna

A XVIII. kerület 100 ezer fős lakosából 17 ezer a Havannán él, ezek a lakosok általában alacsony jövedelemmel és társadalmi státusszal rendelkeznek, és bár a Havanna integrált szociális város rehabilitációja már 2007-ben elkezdődött a KMOP támogatási keretei között, további lényeges kihívások állnak a városvezetés előtt – emelte ki Ughy Attila. Az önkormányzat tulajdonában csupán kisszámú ingatlan van, így a rehabilitáció sikeres kivitelezésének érdekben a magán és önkormányzati összefogásra, valamint pénzügyi befektetésre van szükség. A helyi lakosok érdekeltté tétele szintén kulcsfontosságú a fenntartható rehabilitáció sikeres magvalósítása érdekében, így az ezekhez szükséges eszközöket is meg kell találni. Olyan rehabilitációt kell megvalósítani, amely figyelembe veszi az európai tendenciákat és épít a legsikeresebb európai példákra, mint például az amszterdami Bijlmeermer lakótelep rehabilitációja, ahol a város kombinálja az integrált megközelítést, a pénzügyi támogatást és a lakosok bevonását.

A feladat rövid távon a legsürgetőbb helyi problémák orvoslása testre szabott városrehabilitációs eszközök segítségével, de a valódi megoldást olyan keretrendszer kialakítása jelentheti - a már említett köz-és magánszféra közötti partnerségre támaszkodva, alulról építkezve a társadalom tagjainak bevonásával - amelyek a városrehabilitációs beavatkozások anyagi előfeltételeit is megteremthetik. Az elkövetkező uniós pénzügyi ciklusban ugyanis várhatóan újabb európai uniós támogatások hívhatóak le a szociális lakások és olyan lakóterületek rehabilitációjára, amelyeket a várostól való leszakadás veszélye érint.

A RE-Block projekt teljes partnersége:

• Budapest XVIII. Kerület Önkormányzata (Magyarország)
• Gelsenkirchen (Németország)
• Malaga (Spanyolország)
• Kelet-Makedónia és Thrákia (Görögország)
• Iasi (Románia)
• Salford (Egyesült Királyság)
• Magdeburg Németország)
• Vilnius (Litvánia)
• Södertalje (Svédország)
• Róma (Olaszország)

A projekt hivatalos honlapja:

http://urbact.eu/en/projects/disadvantaged-neighbourhoods/re-block/homepage/