- tájékoztatta Jordán Ferenc, az intézet vezetője az MTI-t pénteken. Az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó intézmény igazgatója hangsúlyozta, hogy módszertani fejlesztéseik miatt kerülhettek be a kontinenseken átívelő programba, amelynek eredményeit a Balaton-kutatásba is át tudják majd ültetni. A tengerbiológia és az édesvízi ökológia egyre mélyebb összefonódását is mutatja ez a közös projekt - tette hozzá.

Közlése szerint egy nápolyi központ irányításával 13 ország 36 intézetének kutatói fogják feltérképezni az Atlanti-óceán mikroorganizmusainak világát, a planktonikus élőlények kölcsönhatásait. Első lépés a mintagyűjtés lesz, a második ezek laborokban történő feldolgozása, a harmadik a minták elemzése molekuláris genetikai, genomikai módszerekkel. A negyedik, az egyik legnagyobb feladat, az adatok rendszerszemléletű feldolgozása a tihanyi intézetnek jut. A munkacsoportot Jordán Ferenc vezeti egy dél-afrikai mikrobiológussal karöltve. Mint kifejtette, a táplálékhálózat alját eddig igen elnagyoltan írták csak le, pedig a legfontosabb folyamatok ott mennek végbe, ezen múlik a magasabb szinteken táplálkozó szervezetek sorsa is. Ennek eredményei alapján hozható majd érdemi döntés egyebek közt az óceánt érintő gazdasági, környezetvédelmi témákban.

Eddig jellemzően egy-egy terület, néhány kiemelt faj, fontosabb jelenség kutatása kapott hangsúlyt, de ezek kölcsönhatásairól, rendszerben történő működésükről nem sokat tudunk. Ezt szeretné a projekt pótolni - magyarázta a rendszerökológus. A tihanyi intézet munkatársai matematikai és informatikai módszerekkel fognak dolgozni. A genomikai információkat matematikai modellezésekkel értelmezik, amiben az igazgató közlése szerint már komoly gyakorlatuk van.

Jordán Ferenc elmondta, hogy a program középtávú céljaként fogalmazódott meg a teljes módszertani keretrendszer édesvízi ökoszisztémákra történő adaptációja a Balaton példáján. Ennek előkészületei zajlanak már a tihanyi bázison.

Az egész projekt végső célja a klímaváltozás hatásainak megértése és a tengeri mikrovilág minden eddiginél alaposabb felmérése, a tengeri ökoszisztéma sérülékenységének és kritikusan fontos elemeinek meghatározása. A kutatómunkában különös hangsúlyt kap a mikrobiom, a mikroműanyagok, a savasodás vizsgálata. A legjelentősebb kooperációs partnerek brazil, dél-afrikai, olasz és francia intézetek, de a tengerparttal nem rendelkező országok közül Svájc és Magyarország is hozzájárul a projekthez - fogalmazott az intézményvezető.