Jován László a tárgyaláson úgy fogalmazott, hogy nem állnak rendelkezésre olyan kétséget kizáró tények, amelyek bizonyítanák a fiatalember bűnösségét, ezért a vádlott nem ítélhető el.

Ugyanakkor kétségbe vonta az ügyészség minősítését is, miszerint a cselekmény több ember ellen elkövetett, előre kitervelt emberölési kísérlet. Szerinte a cselekmény csupán életveszélyt okozó testi sértés szándékaként értékelhető.

Az ügyvéd úgy vélekedett, hogy a nyomozás során a "gombhoz keresték a kabátot", vagyis nem vizsgáltak különböző verziókat, csak egy irányba folyt a nyomozás.

Nem volt szabályos a helyszín biztosítása, a bűnjelkezelés és a vádlotthoz köthető ingatlanban végzett házkutatás sem, a DNS-vizsgálat pedig nem alkalmas a bűnösség megállapítására.

Szerinte a robbanótesttel kapcsolatban több olyan szakértői vélemény született, amely ellentmond a természet törvényeinek, továbbá a vádlott szociopata és Asperger-szindrómában szenved, amelyek együttese büntetőjogi jelentőséggel bír.

Arra is kitért, hogy a bűntény nem értékelhető terrorcselekményként, hiszen nem kapcsolódott komolyan vehető, konkrét fenyegetés a robbantáshoz.

Kovatsits Gábor ügyész viszontválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a robbanótestben elhelyezett szögek, vagy más néven repeszek, kizárólag élő szervezet elpusztítására szolgálnak.

Az ezt megelőző, június 18-án megtartott tárgyaláson az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést kért a vádlottra, előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérlete, robbanóanyaggal visszaélés és terrorcselekmény előkészülete miatt.

A vád szerint a huszonéves fiatalember 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt. A robbantás célja az volt, hogy megszerezze a fegyvereiket. A rendőrök életét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg.

Ugyanakkor az elkövető nem sokkal később e-mailt küldött a
Belügyminisztériumnak, amelyben leírta, hogyan készítette a bombát, és azt is jelezte, hogy lesznek követelései. Egy másik el nem küldött, de a számítógépén megtalált e-mailben pedig - újabb halálos kimenetelű robbantásokkal fenyegetve - egymillió eurót követelt volna.

A vádlott, akit 2016 októberében fogtak el, először beismerő vallomást tett, ám azt az ügy első, januári tárgyalási napján visszavonta. Az akkor ismertetett nyomozati vallomásai szerint a 24 éves fiatalember részletesen beszélt a robbanóanyagok iránti szenvedélyéről, továbbá arról, hogy miként készített és próbált ki házilag több pokolgépet. A többkilónyi robbanóanyagot tartalmazó bombákat cukorból, ammóniából, műtrágyából készítette.

A bűncselekmény estéjén a bombát a Teréz körút 2-4. szám alatti ház bejáratánál helyezte el. A robbanószer mellé többkilónyi 5-10 centiméteres szöget rakott. A bombát néhány méteres távolságból szándékosan akkor robbantotta fel, mikor a két rendőr odaért - vallotta a nyomozás során.

A szerdai tárgyalás elején a zavartnak tűnő vádlott úgy nyilatkozott, hogy "nem látom értelmét, hogy itt legyek, mert nem akarok részt venni ebben a színjátékban". Ezért elvezették, és a továbbiakban jelenléte nélkül folyt az ülés.

A bíróság a pert szeptember 12-ére napolta el, amikor a tervek szerint ítéletet hirdet.