A cég a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló, az EU által tavaly márciusban elfogadott rendeletre hivatkozott, amelynek célja a fellépés az információk meghamisítása és a választásokba való külföldi beavatkozás ellen. A rendelet előírja például, hogy a politikai hirdetéseket egyértelműen meg kell jelölni, és nyilvánosságra kell hozni azok finanszírozóit.

Az idén októberben hatályba lépő jogszabály a Meta szerint "gyakorlatilag végrehajthatatlan" követelményeket támaszt a politikai reklámok átláthatóságával kapcsolatban. A vállalat úgy véli, az uniós rendelet jelentős működési kihívásokat és jogi bizonytalanságokat okoz, ezért az EU területén teljes egészében megszünteti az ilyen típusú hirdetések engedélyezését.
Az Európai Unió a 2018-as Cambridge Analytica-botrány után szigorította szabályozását. A brit tanácsadó cég a Facebook-felhasználók adatait engedély nélkül gyűjtötte be, majd azokat politikai kampánycélokra - többek között a 2016-os amerikai elnökválasztáson és a Brexit-népszavazás során - használta fel.

A Meta kiemelte, hogy nem az első technológiai cég, amely ilyen döntést hoz, a Google már 2024 végén leállította a politikai hirdetéseket az EU-ban.

A Meta régóta bírálja az EU internetre vonatkozó szabályozását. Július elején bejelentette, hogy bíróság elé viszi az Európai Bizottság által áprilisban kiszabott 200 millió eurós adatvédelmi bírságot. A vállalat ellen több vizsgálat is folyamatban van az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) keretében.
Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója idén januárban az EU politikáját a cenzúrához hasonlította, az uniós bírságokat pedig vámként jellemezte.