A szakértők szerint ennek az ütközésnek a következtében alakulhattak ki a Hold túlsó oldalán látható titokzatos hegyvonulatok.

A tudósok évtizedek óta próbálják megérteni, hogy mi lehet az oka annak, hogy a Hold Föld felől is látható oldalán az égitest felszíne sík és kráterekkel tarkított, míg a túlsó oldalon 3000 méternél is magasabb hegyek találhatóak. Számos elmélet született ennek az úgynevezett dichotómiának a megmagyarázására, és eddig az ár-apály által okozott vonzás erősségére fogták a jelenséget - írja a Nature.

A legújabb elmélet azonban megcáfolhatja ezt a feltevést. A tudósok szerint ugyanis a Földnek egy ideig két holdja is volt - a másik, a jelenleginél jóval kisebb azonban megrekedt a Hold és a Föld közötti gravitációs mezőben, majd idővel lassan összeütközött a Holddal - ennek a nyomait viseli éjszakai égitestünk a Földről nem látható oldalán.

Azok a tudósok azonban, akik nem vesznek részt a kutatásban, bár elképzelhetőnek tartják az elméletet, de elismerni csak akkor fogják, ha a Holdról vett kőzetmintákkal tudják igazolni azt. Addig pedig marad a találgatás.

OrientPress Hírügynökség