Már két hónap alatt kiderült: rossz döntést hozott a Fidesz, amikor gondozási díjat vezetett be a bölcsődékben. Szinte sehol sem hoz érdemi többletbevételt, csak az adminisztrációt növeli és a szülők részére felesleges teher. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) által vizsgált önkormányzatok, fővárosi kerületek és egyes városok 45,4 %-a nem vezette be az új gondozási díjat, 54,5 % viszont igen. Mint azt a szakszervezet elnökétől, Szűcs Viktóriától megtudtuk, van olyan intézmény is, ahol csupán 30 ezer (!) forint többletbevételt jelentett a bölcsődének az új sarc.

Általánosan érvényes szabály, hogy a gondozási díjat a családok 25%-ának nem kell megfizetni (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részeső, vagy a három vagy több, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok), 25 százalék a maximális díjat fizeti (nem nyújtott be jövedelemigazolást, illetve a legtehetősebbek), és 50 százalék fizeti a jövedelem szerint kiszámított díjat. Az étkezésért térítendő átlagos díj 8 761 Ft/hó, ezen felül jövedelemnyilatkozattal a gondozási díj minimumának átlaga 3 235 Ft/hó és a jövedelmi sávokhoz igazított maximum díjteher átlaga 10 355 Ft/hó.

Az adatokból kiderül, hogy a legdrágább lehet a bölcsőde Budapest XII. kerületében, a legolcsóbb pedig a XIII. kerületben, ahol az étkezés és a gondozás is ingyenes.

A gondozási díj bevezetésével maguk az intézmények mindenesetre nem jártak jól: a díj bevezetése előtt mindenkinek egységesen fizetnie kellett a rezsiköltséget, amit most a negyedük nem fizet. Ezen felül a bölcsődék elesnek attól a pénztől is, amit a gondozási díj bevezetése óta nem szednek.

- Eddig havi 400 forintot kértünk csoportpénzre a szülőktől, amiből fedeztük a papírt, színes ceruzát, gyurmát, ollót, készültünk az ünnepekre ajándékokkal, és néha egy-egy új játék is belefért. Az intézmény vezetőjének utasítására ezt a pénzt április óta nem kérjük el a szülőktől, mivel a gondozási díj egyébként is megterheli a pénztárcájukat - mondta el a STOPnak egy bölcsődei gondozónő. Az igazgatónő ehhez hozzátette, maguk az intézmények plusz pénzt nem kapnak a befizetett gondozási díjból. - A fenntartási költséget természetesen megkapjuk az önkormányzattól. Ahhoz viszont, hogy tudjunk WC papírt venni, és ne a díjfizetéssel leterhelt szülőktől kelljen kérni továbbra is a tisztasági csomagot, már át kell csoportosítani a pénzt, mert erre külön nincsen tétel a költségvetésben.

A tapasztalatok alapján, intézményi szinten azok a bölcsődék jártak jobban, ahol a fenntartó nem élt a díj bevezetésének lehetőségével. További nehézségeket róna a bölcsődékre, ha elfogadnák Lázár János képviselői önálló indítványát, amiben úgy bővítené a bölcsődei férőhelyeket, hogy emelné a csoportlétszámot. A fideszes politikus javaslatában az áll, hogy a bölcsődei "ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át".

A BDDSZ levélben fordult Lázárhoz, hogy vonja vissza "bújtatott" bölcsődei csoportlétszám emelésről szóló javaslatát, mely szerint országosan 35 450 férőhelyre fel lehet majd venni 38 995 gyermeket. A KSH adatok alapján 2011-ben 36 685 volt a felvett gyermekek száma. A napi csoportlétszám 10 százalékkal való megemelése miatt a 2011-ben felvettekhez képest több mint 2300-al több gyermeket látnának el országosan a bölcsődékben, mindezt változatlan dolgozói létszám mellett. A szakszervezet szerint a megoldást a normatív finanszírozás rendezése jelentené, amivel biztosítva lenne az önkormányzatok bölcsőde fenntartási képessége.